Mi az a GMO, és milyen hatással lehet ránk?

Már tíz éve termesztenek génmódosított növényeket.Vajon valóban veszélyt jelentenek egészségünkre vagy csak az ismeretlen technológiától félünk?

 

Az élőlények sejtjeiben DNS nevű örökítő anyagot találunk, melynek bonyolult a szerkezetét sikerült a tudósoknak feltérképezniük. A DNS lánc bizonyos hosszúságú szakaszai a gének, amelyek az élőlény különböző tulajdonságait határozzák meg.

Génmódosítás során az adott élőlénybe (befogadó élőlény) egy másik élőlény meghatározott tulajdonságot hordozó génjeit juttatják és késztetik működésre. Az így létrejött élőlényt nevezzük génmódosított szervezetnek (GM, GMO). A növénynemesítés során ily módon nemcsak rokon faj génjeit használhatják fel, hanem törzsfejlődési értelemben akár teljesen távol eső élő szervezetét is, például baktériumok, vírusok génjeit is.

A növények hagyományosan alkalmazott nemesítése során is a géneket manipulálják, hiszen cél hogy a kedvező tulajdonságot egyik növényből a másikba átvigyék. Ezt csak több lépésben, többszöri próbálkozással lehet megvalósítani mivel több tízezer gén kombinálódik szabadon. Géntechnológiával több lépcsőfok átugorható, célzottan lehet a kívánt tulajdonságú gént a befogadó növénybe juttatni.

 

Növénytermesztés szempontjából a legtöbb gondot a kártevők és az éghajlat jelenti. A génmódosítások ezért arra irányulnak, hogy a haszonnövények ellenállók legyenek ezekkel szemben.

Pl. a burgonya génállományába a hóvirág egy génjét beépítve Kolorádó bogár (krumpli bogár) rezisztencia alakítható ki.

 

Mivel a génmódosított növények termőképessége 10-12 %-kal magasabb, a tudósok nagy reményeket fűznek hozzá, miszerint képes lesz a fejlődő országok szegénységén javítani, megfelelő mennyiségű és magasabb tápértékű élelmiszerek biztosításával.

Jelenleg a legfőbb biotechnológiai haszonnövény a szójabab, a kukorica, a gyapot és az olajrepce.

 

A gm növények elsősorban ökológiai szempontból és az ember egészségére nézve jelentenek kockázatot.

Ökológiai kockázatot jelenthet például, ha az olajrepce gyomirtó tűrő génállományát a vadrepcének is átadja. A növényvilág kis mértékű átalakulása is kihathat a rovarok, rágcsálók vagy madarak populációira is.

Az egészségügyi kockázat főleg a kukorica és szója kapcsán váltott ki nagy vitákat. A méreg-előanyag termelő GM kukorica fajok kutatások szerint az emberre ártalmatlan anyagot termelnek, míg más tudósok ennek ellenkezőjét állítják. Tény az is, hogy egyes időjárás viszonyok mellett a kukorica növény méreganyag tartalma a szokásos mennyiség több ezerszerese is lehet.

Szója esetében úgy találták, hogy a génmódosított szója elterjedésével párhuzamosan megnőtt a szójaallergiások száma is. A termesztők körében a pollenérzékenység emelkedett. Pontos adatok nincsenek arra vonatkozóan, hogy ez valóban a génmódosítás mellékhatása lenne.

 

A génmódosított növények tíz éve alatt folyamatos vizsgálatok folytak és folynak annak megítélésére, hogy ezek jelentenek e veszélyt az emberre. A legtöbb vizsgálat az eddig előállított GM növények biztonságosságát támasztja alá.Mivel ez a technológia nagyon új, és robbanásszerű fejlődésen megy ma is keresztül, messzemenő következtetéseket csak évtizedek múlva tudunk levonni.

Az Európai Unióban szigorú forgalomba hozatali és jelölési törvények vannak érvényben, amelyek Magyarországra is érvényesek. Kötelező jelölni a génmódosítás tényét minden olyan élelmiszeren, amelyben 0,9%-nál nagyobb mértékben található GM összetevő.

 

A legnagyobb mennyiségű GM növényt az Egyesült Államokban termesztik, és ők az elsődleges fogyasztói is. Legnagyobb vetésterületek az USA után Argentínában, Brazíliában, Kanadában, Indiában és Kínában találhatók. Magyarországon egyelőre egyetlen fajta termesztését sem engedélyezik, amíg egy adott fajtáról be nem bizonyosodik, hogy nincs káros hatása az egészségre és a pannon medence ökológiai egyensúlyát sem borítja fel.

 

Bővebben: http://www.dietetikamindenkinek.hu/erdekes2.php#ixzz55rzvNsVh

 

Egészségünkre nem csupán az van hatással, amit megeszünk, de a mindennapi stressz is nyomot hagy rajtunk. Étkezhetünk bármilyen egészségesen, ha a mindennapok akadályait nem vesszük könnyen. Szerencsére erre is van megoldás: a QuantumMed szalonba érkezőket kívül-belül “kivasaljuk” a Sapphire készülékkel, mely stresszoldó hatással karöltve segíti bőrünk megújulását, az Eductor biorezonancia készülék pedig abban segít, hog a hétköznapokat megkeserítő kellemetlen tünetek, betegségek gyökereit felfedje. A kezelésekről bővebben itt lehet olvasni:

https://www.quantummed.hu/hu/sapphire-arckezeles

https://www.quantummed.hu/hu/quantum-eductor-biorezonancia

 

Időpont pedig itt foglalható: https://www.quantummed.hu/hu/elerhetoseg